Esküvő a medencében

Kleo és Barni régóta jártak uszodába. Kleo műugrónak készült, Barni családi indíttatásból vízilabdázott, mivel már a nagyapja is ezt a sportot űzte. Hiába jártak egy uszodába edzésre, mivel nem ugyanazt a sportot űzték, nagyon sokáig nem vették észre egymást, pedig biztos összetalálkoztak az edzések előtt, vagy után. Egy szép tavaszi napon együtt indultak ahaza de mivel szakadt az eső, a bejáratnál egymás mellett álltak, várták, hogy csendesedjen az eső, és beszédbe elegyedtek, A beszélgetést Barni kezdte, most is nála volt a fényképezője, és megkérte Kleot, hadd legyen ő az előtér egy jó esős háttérnek. A fotó azóta is ott lóg mindkettőjük szobájának falán.. A fotózásnak, és beszélgetésnek folytatása is lett, és próbálták úgy alakítani az edzéseket, hogy együtt végezzenek. Mindkettőjük teljes élete az uszodához fűződött, ezért is döntöttek úgy néhány év múlva, hogy az uszodában házasodnak össze. A szülők nem helyeselték a dolgot, de beletörődtek a fiatalok szokatlan ötletébe. Kerestek egy kis uszodát, amelyet ki lehetett bérelni egész szombatra.

Anyakönyvvezetőt nem találtak, aki vállalta volna az uszodai esketést, így szertartásvezetőt fogadtak. Az esküvői fotózás helyszíne is az uszoda volt, természetesen zömmel vizes fotók születtek. A szertartás végén meglepetés várta a vendégeket, a pár az igen kimondása után beleugrott a medencébe. Ennek valószínűleg a menyasszonyi ruhakölcsönző nem örült volna, így saját menyasszonyi ruhában volt a Kleo.